Pünkösd ünnepe húsvét után 50 nappal, áldozócsütörtök után 10 nappal van. Neve a húsvéthoz való
kapcsolatát fejezi ki, a görög „pentachoszté” kifejezésből ered, ami ötvenet jelent. Az egyházi év
harmadik nagyünnepe, karácsony és húsvét után. Keresztény körben a Szentlélek eljövetelét és a
látható egyház születését ünneplik pünkösdkor. A Biblia szerint pünkösdkor a Jézus
mennybemenetele után együtt lévő tanítványokra kettős lángnyelvek képében szállt le a Szentlélek.
Az apostolok „nyelveken kezdtek beszélni”. A csoda hatására több ezren tértek és keresztelkedtek
meg egyetlen nap alatt. Az eseményekről az Újszövetségben, az Apostolok cselekedeteiről szóló
könyvben olvashatunk, amelyet Lukács evangélista jegyzett le: „Amikor pedig eljött a pünkösd
napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló
zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek
jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek
Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy
szóljanak.”(ApCsel 2,1–4)
Pünkösd egyházi szimbólumai:
a fent idézett bibliai leírás alapján az egyházi szimbolikában a lángnyelvek jelképezik a pünkösdi
eseményeket, továbbá Jézus megkeresztelésének története alapján használatos még a galamb, mint
Szentléleknek jelképe. „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is
megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi
alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”
(Lukács 3,21-22) Éppen ezért a pünkösdi történetet ábrázoló képeken gyakran látható galamb is.
A pünkösdi jelképek közé tartozik a lángnyelv, a tűz, és a szélzúgás is. Mindegyik megjelenik a
bibliai történetben, hiszen az Apostolok Cselekedetei szerint a Szentlélek érkezését a
tanítványoknak először szélzúgás jelezte. Csoda volt, mert a levegő nem mozdult, csak a zúgás volt
hallható.
Pünkösd a lelki megerősödés és megbátorodás ideje volt az apostolok életében, ettől kezdve nem
féltek, hanem nyilvánosan tanítottak és bizonyságot tettek az emberek között. Ennek
eredményeként keresztelték a Jézus feltámadását vallókat, és így alakultak meg az első keresztyén
gyülekezetek, az látható egyház alapsejtjei. Ezért nevezzük a látható egyház születésnapjának
pünkösdöt. Maga az egyház, mint Isten láthatatlan közössége, a világ kezdete óta létezik, de látható
formában keresztyén anyaszentházként pünkösd óta van.
Pünkösd úrvacsorás nagyünnepe a keresztyéneknek, ami lezárja az üdvtörténeti ünnepek sorát.
Magyar néphagyományunkban a következő népszokások éltek és helyenként még élnek: Pünkösdi
királyválasztás, Pünkösdi királynéjárás, Törökbasázás, Májusfaállítás, Pünkösdölés, Zöldágazás,
Pünkösdi ladikázás, Tavaszköszöntés, Rabjárás, Falujárás, Pásztorok megajándékozása, Mátkálás.
Pünkösd ünnepe húsvét után 50 nappal, áldozócsütörtök után 10 nappal van. Neve a húsvéthoz valókapcsolatát fejezi ki, a görög „pentachoszté” kifejezésből ered, ami ötvenet jelent. Az egyházi évharmadik nagyünnepe, karácsony és húsvét után. Keresztény körben a Szentlélek eljövetelét és alátható egyház születését ünneplik pünkösdkor. A Biblia szerint pünkösdkor a Jézusmennybemenetele után együtt lévő tanítványokra kettős lángnyelvek képében szállt le a Szentlélek.Az apostolok „nyelveken kezdtek beszélni”. A csoda hatására több ezren tértek és keresztelkedtekmeg egyetlen nap alatt. Az eseményekről az Újszövetségben, az Apostolok cselekedeteiről szólókönyvben olvashatunk, amelyet Lukács evangélista jegyzett le: „Amikor pedig eljött a pünkösdnapja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonlózúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvekjelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltekSzentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogyszóljanak.”(ApCsel 2,1–4)Pünkösd egyházi szimbólumai:a fent idézett bibliai leírás alapján az egyházi szimbolikában a lángnyelvek jelképezik a pünkösdieseményeket, továbbá Jézus megkeresztelésének története alapján használatos még a galamb, mintSzentléleknek jelképe. „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus ismegkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testialakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”(Lukács 3,21-22) Éppen ezért a pünkösdi történetet ábrázoló képeken gyakran látható galamb is.A pünkösdi jelképek közé tartozik a lángnyelv, a tűz, és a szélzúgás is. Mindegyik megjelenik abibliai történetben, hiszen az Apostolok Cselekedetei szerint a Szentlélek érkezését atanítványoknak először szélzúgás jelezte. Csoda volt, mert a levegő nem mozdult, csak a zúgás volthallható.Pünkösd a lelki megerősödés és megbátorodás ideje volt az apostolok életében, ettől kezdve nemféltek, hanem nyilvánosan tanítottak és bizonyságot tettek az emberek között. Ennekeredményeként keresztelték a Jézus feltámadását vallókat, és így alakultak meg az első keresztyéngyülekezetek, az látható egyház alapsejtjei. Ezért nevezzük a látható egyház születésnapjánakpünkösdöt. Maga az egyház, mint Isten láthatatlan közössége, a világ kezdete óta létezik, de láthatóformában keresztyén anyaszentházként pünkösd óta van.Pünkösd úrvacsorás nagyünnepe a keresztyéneknek, ami lezárja az üdvtörténeti ünnepek sorát.Magyar néphagyományunkban a következő népszokások éltek és helyenként még élnek: Pünkösdikirályválasztás, Pünkösdi királynéjárás, Törökbasázás, Májusfaállítás, Pünkösdölés, Zöldágazás,Pünkösdi ladikázás, Tavaszköszöntés, Rabjárás, Falujárás, Pásztorok megajándékozása, Mátkálás.
