bezár

Cookie irányelvek

Az EU 2009/136/CE rendelete és a vonatkozó jogszabályok értelmében tájékoztatjuk Önt, hogy ez a weboldal kizárólag saját cookie-kat használ.

Mik azok a cookie-k?

A cookie (vagy süti) olyan kisméretű szövegfájl, amely az Ön számítógépén tárolódik, amikor meglátogat egy weboldalt. Olyan adatokat tárol, amiket akkor küld el a weboldalnak, amikor Ön azon belül navigál, illetve amint a legközelebbi alkalommal újra felkeresi azt. Néhány cookie elengedhetetlen a weboldal bizonyos funkcióinak működéséhez, mint például a kosár vagy a bejelentkezés. Más cookie-k arra valók, hogy böngészési információkat tároljon, amelyek segítségével elemezni lehet a weboldal használatát, ehhez igazítva később bizonyos megjelenítendő tartalmakat.

Milyen módon előzhetem meg azt, hogy a cookie-k eltárolódjanak a számítógépemen?

Minden egyes böngészőben (Internet Explorer, Google Chrome, Mozilla Firefox, Safari) egyenként kell beállítani a cookie (süti) preferenciákat. Rendszerint több lehetőség is rendelkezésére áll a cookie-k kezelésére: némelyek elfogadása; az összes elutasítása; bizonyos, már korábban tárolt cookie-k törlése; bizonyos weboldalak letiltása arról, hogy adatokat gyűjtsön az Ön számítógépén található cookie-k segítségével vagy harmadik féltől származó cookie-k blokkolása (harmadik féltől származó cookie: egy bizonyos weboldal van nyitva a böngészőben, viszont egy másik weboldal tárolja el a cookie-jait az Ön számítógépén).

Milyen cookie-kat tárolunk ezen a weboldalon?

Ez a weboldal kizárólag ilyen cookie-kat tárol:

1. Technikai Cookie-k - ezek elengedhetetlenek a weboldal futtatásához.
2. Funkcionális Cookie-k - ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felhasználóink elérhessék az általuk igényelt szolgáltatásainkat.

Rendben
Felhívjuk figyelmét, hogy ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ. Ezek a weboldal megfelelő működéséhez szükségesek. A weboldal böngészésével Ön elismeri, hogy elfogadta a "Cookie irányelvekben" leírtakat és a webhely által használt sütiket.

ESEMÉNYEK


2024.06.17. Hétfő   17:00
Mikrokozmosz Református AMI - fúvós tanszaki hangverseny

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Mikrokozmosz Református Alapfokú Művészeti Iskola fúvós tanszaki hangversenyére 2024.06.17.-én hétfőn 17:00-kor Taszáron az iskola melletti parkban!

2024.06.02. Vasárnap   08:00
Mikrokozmosz Református AMI évzáró gálaünnepség

2024.05.20. Hétfő   00:00
Pünkösd

Ünnepnap, az intézmény zárva tart!

2024.05.19. Vasárnap   00:00
Pünkösd

 

Pünkösd ünnepe húsvét után 50 nappal, áldozócsütörtök után 10 nappal van. Neve a húsvéthoz való
kapcsolatát fejezi ki, a görög „pentachoszté” kifejezésből ered, ami ötvenet jelent. Az egyházi év
harmadik nagyünnepe, karácsony és húsvét után. Keresztény körben a Szentlélek eljövetelét és a
látható egyház születését ünneplik pünkösdkor. A Biblia szerint pünkösdkor a Jézus
mennybemenetele után együtt lévő tanítványokra kettős lángnyelvek képében szállt le a Szentlélek.
Az apostolok „nyelveken kezdtek beszélni”. A csoda hatására több ezren tértek és keresztelkedtek
meg egyetlen nap alatt. Az eseményekről az Újszövetségben, az Apostolok cselekedeteiről szóló
könyvben olvashatunk, amelyet Lukács evangélista jegyzett le: „Amikor pedig eljött a pünkösd
napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló
zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek
jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek
Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy
szóljanak.”(ApCsel 2,1–4)
Pünkösd egyházi szimbólumai:
a fent idézett bibliai leírás alapján az egyházi szimbolikában a lángnyelvek jelképezik a pünkösdi
eseményeket, továbbá Jézus megkeresztelésének története alapján használatos még a galamb, mint
Szentléleknek jelképe. „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is
megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi
alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”
(Lukács 3,21-22) Éppen ezért a pünkösdi történetet ábrázoló képeken gyakran látható galamb is.
A pünkösdi jelképek közé tartozik a lángnyelv, a tűz, és a szélzúgás is. Mindegyik megjelenik a
bibliai történetben, hiszen az Apostolok Cselekedetei szerint a Szentlélek érkezését a
tanítványoknak először szélzúgás jelezte. Csoda volt, mert a levegő nem mozdult, csak a zúgás volt
hallható.
Pünkösd a lelki megerősödés és megbátorodás ideje volt az apostolok életében, ettől kezdve nem
féltek, hanem nyilvánosan tanítottak és bizonyságot tettek az emberek között. Ennek
eredményeként keresztelték a Jézus feltámadását vallókat, és így alakultak meg az első keresztyén
gyülekezetek, az látható egyház alapsejtjei. Ezért nevezzük a látható egyház születésnapjának
pünkösdöt. Maga az egyház, mint Isten láthatatlan közössége, a világ kezdete óta létezik, de látható
formában keresztyén anyaszentházként pünkösd óta van.
Pünkösd úrvacsorás nagyünnepe a keresztyéneknek, ami lezárja az üdvtörténeti ünnepek sorát.
Magyar néphagyományunkban a következő népszokások éltek és helyenként még élnek: Pünkösdi
királyválasztás, Pünkösdi királynéjárás, Törökbasázás, Májusfaállítás, Pünkösdölés, Zöldágazás,
Pünkösdi ladikázás, Tavaszköszöntés, Rabjárás, Falujárás, Pásztorok megajándékozása, Mátkálás.

Pünkösd ünnepe húsvét után 50 nappal, áldozócsütörtök után 10 nappal van. Neve a húsvéthoz valókapcsolatát fejezi ki, a görög „pentachoszté” kifejezésből ered, ami ötvenet jelent. Az egyházi évharmadik nagyünnepe, karácsony és húsvét után. Keresztény körben a Szentlélek eljövetelét és alátható egyház születését ünneplik pünkösdkor. A Biblia szerint pünkösdkor a Jézusmennybemenetele után együtt lévő tanítványokra kettős lángnyelvek képében szállt le a Szentlélek.Az apostolok „nyelveken kezdtek beszélni”. A csoda hatására több ezren tértek és keresztelkedtekmeg egyetlen nap alatt. Az eseményekről az Újszövetségben, az Apostolok cselekedeteiről szólókönyvben olvashatunk, amelyet Lukács evangélista jegyzett le: „Amikor pedig eljött a pünkösdnapja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonlózúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvekjelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltekSzentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogyszóljanak.”(ApCsel 2,1–4)Pünkösd egyházi szimbólumai:a fent idézett bibliai leírás alapján az egyházi szimbolikában a lángnyelvek jelképezik a pünkösdieseményeket, továbbá Jézus megkeresztelésének története alapján használatos még a galamb, mintSzentléleknek jelképe. „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus ismegkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testialakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”(Lukács 3,21-22) Éppen ezért a pünkösdi történetet ábrázoló képeken gyakran látható galamb is.A pünkösdi jelképek közé tartozik a lángnyelv, a tűz, és a szélzúgás is. Mindegyik megjelenik abibliai történetben, hiszen az Apostolok Cselekedetei szerint a Szentlélek érkezését atanítványoknak először szélzúgás jelezte. Csoda volt, mert a levegő nem mozdult, csak a zúgás volthallható.Pünkösd a lelki megerősödés és megbátorodás ideje volt az apostolok életében, ettől kezdve nemféltek, hanem nyilvánosan tanítottak és bizonyságot tettek az emberek között. Ennekeredményeként keresztelték a Jézus feltámadását vallókat, és így alakultak meg az első keresztyéngyülekezetek, az látható egyház alapsejtjei. Ezért nevezzük a látható egyház születésnapjánakpünkösdöt. Maga az egyház, mint Isten láthatatlan közössége, a világ kezdete óta létezik, de láthatóformában keresztyén anyaszentházként pünkösd óta van.Pünkösd úrvacsorás nagyünnepe a keresztyéneknek, ami lezárja az üdvtörténeti ünnepek sorát.Magyar néphagyományunkban a következő népszokások éltek és helyenként még élnek: Pünkösdikirályválasztás, Pünkösdi királynéjárás, Törökbasázás, Májusfaállítás, Pünkösdölés, Zöldágazás,Pünkösdi ladikázás, Tavaszköszöntés, Rabjárás, Falujárás, Pásztorok megajándékozása, Mátkálás.

 

2024.05.11. Szombat   17:30
XXX. Mérői Zenei Est

A Mikrokozmosz Református Alapfokú Művészeti iskola

2024. május 11.-én,

szombaton 17:30 órakor

a kaposmérői református templomban

jótékonysági előadást tart.

Fellépnek tánccsoportjaink és zenész növendékeink.

 

Szeretettel várjuk a tisztelt szülőket, telephelyeink pedagógusait

és minden kedves érdeklődőt!

A belépés díjtalan, adomány adható a templomi perselybe helyezve, mellyel a templomi karzatmellvért felújítását támogatják az adakozók.

2024.05.09. Csütörtök   11:00
Áldozó csütörtök

ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK Jézus mennybemenetelének napja, ami a húsvét utáni negyvenedik nap, illetve a pünkösd előtti tizedik nap. Magyarországon nem piros betűs nap, azaz államilag nem elismert ünnep.

Jézus dicsőséges feltámadása után még 40 napig maradt a földön és megjelent tanítványainak. A negyvenedik napon Jézus kivitte tanítványait Betániába, ahol a tanítványok látták Jézus Krisztust áldó kezekkel felemeltetni a mennybe, ahol Isten jobbjára ült, és felhő takarta el őt a szemük elől, majd visszatértek Jeruzsálembe, hogy várják az ígéret beteljesedését: a Szentlélek eljövetelét (ez tíz nap múlva történt meg pünkösdkor).

Áldozócsütörtök neve a középkori római katolikus egyházban gyakorolt szokást hordozza magában, mégpedig a húsvéti áldozás határnapja volt Jézus mennybemenetelének napja, addig a híveknek meg kellett gyónniuk bűneiket, és áldozniuk kellett. A reformátusok inkább a mennybemenetel ünnepe kifejezést részesítik előnyben, kivéve Dunántúlon, ahol kisebbségi létben és erős római katolikus hatás közepette élnek. A XIX. század második felétől számos református gyülekezetben a korábbi virágvasárnapi vagy húsvéti konfirmálás helyett áldozócsütörtök lett az első úrvacsoravétel időpontja. Kaposmérői gyülekezetben jelenleg is áldozócsütörtökön esti istentisztelet keretében történik a konfirmáció és úrvacsoraosztás. A legtöbb helyen, főleg a városokban ezt a szokást felváltotta a pünkösdi ünnepen való első úrvacsoravétel.

Az ősegyház az Ascensio Domini, azaz „az Úr felemeltetése” elnevezést használta. Az Apostoli Hitvallásban így valljuk meg a mennybemenetel hittételét: „fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat.” Jézus mennybemenetele által teljesedett be a Zsoltárok könyvének ígérete: „Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!” (110,1).

A mennybemenetel azt bizonyítja, hogy minden úgy történt, ahogy Isten előre kijelentette. Így mi is bízhatunk abban, hogy Istennek a még be nem teljesedett ígéretei valóra fognak válni.

2023.06.11. Vasárnap   15:00
Gála
2023.05.01. Hétfő   00:00
Munka ünnepe
2023.04.29. Szombat   08:00
DIÁKOLIMPIA

2023.04.11. Kedd   00:00
Tavaszi szünet
2023.04.10. Hétfő   00:00
Húsvét
2023.04.07. Péntek   00:00
Tavaszi szünet
2023.04.06. Csütörtök   00:00
Tavaszi szünet
2018.04.17. Kedd   12:00
Kollégánk kitüntetése
2018.04.17. Kedd   12:00
Ritmuscsapatok versenye
2018.04.17. Kedd   08:00
Ki mit tud- Kadarkút

ESEMÉNYNAPTÁR

PÁLYÁZATOK

PARTNEREK/TÁMOGATÓK
http://mte.eu