HÍREK
Nagyszombat
Nagyszombat
Nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztyén ünnepkörben. A nagyszombati történetekből tudjuk meg Jézus temetésének körülményeit:
„József – Jézus halála után – Pilátushoz ment, és engedélyt kért tőle, hogy Jézus holttestét eltemesse. Majd levette a keresztről a testet, vászonba tekerte, és elhelyezte egy sziklasírba, amelybe még senkit sem temettek. Ez az előkészület napjának végén történt, és már közel volt a szombati ünnep kezdete. Az asszonyok Galileától kezdve követték Jézust, Józseffel mentek, látták a sírt, és azt is, hogyan helyezték el a sziklasírba Jézus testét. Azután hazamentek, és előkészítették az illatszereket, amelyeket temetésnél szoktak használni. A szombat ünnepén azonban otthon maradtak a Törvény parancsa szerint.” (Lukács 23:52-56)
Húsvét ünnepének előnapja Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt. Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete.
A nagyheti szenvedések a teremtés hetének visszáját mutatják meg: az ember ítélkezik az Isten Fia felett, a szombati nap forrongó indulatokkal teli kényszeres pihenővé lett. Ennek szimbóluma a lepecsételt kő. Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának hetét az Úr temetésének és sírban nyugvásának elbeszélése zárja az evangéliumokban.