HÍREK
Húsvét vasárnap
Húsvét vasárnap a keresztyén egyházakban Jézus feltámadásának ünnepe. Böjt és nagypéntek gyásza, majd nagyszombat csendje után következik húsvét örömteli ünnepe. Nemcsak a tanítványok szíve telt meg egykor örvendezéssel, hanem a ma élő, hitét gyakorló keresztyén embernek is húsvéti boldogság tölti be a szívét. A református húsvét lényege a feltámadott Krisztus megtapasztalása. „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!” – ez a köszöntés a protestáns egyházakban gyakran elhangzik a húsvéti istentiszteletek kezdetén vagy végén. A köszöntés a feltámadás megvallására és ünneplésére szolgál.
Az Újszövetség levelei húsvét üzenetét, vagyis Krisztus feltámadását és megváltó művét helyezik a középpontba, már az evangéliumok is azzal a céllal íródtak, hogy Jézus feltámadásáról tegyenek bizonyságot. Pál apostol hangsúlyozza: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek,…” (1Kor 15,17) – vagyis a húsvétkor ünnepelt feltámadás a keresztyén hit alapja.
Az Újszövetség evangéliumai és levelei egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a húsvéti örömhírt terjeszteni kell. Ezért az őskeresztyén közösségek istentiszteleteinek középpontjában is a feltámadásról szóló prédikáció állt. A korai keresztyének a szombati nyugalomnap megtartása mellett elkezdték a vasárnapot ünnepelni, amely idővel a legfontosabb és egyetlen istentiszteleti nappá vált. Ezt nevezték az Úr napjának, mert Jézus feltámadásának hajnala vasárnapra esett. Ekkor találták üresen a sírt, és jelent meg apostolainak a Feltámadott.
Húsvét ünnepe napjainkban is a vasárnapok vasárnapja, minden vasárnap pedig az Úr napja, Krisztus feltámadásának az ünnepe. Húsvét üzenete tehát a már említett keresztyén köszöntésben foglalható össze: „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!”
Facebook oldal